"De Flóra a napokban, amíg a választ várta, oly izgatott volt, oly pironkodó és meghatott, mint egy süldő leány, aki titokban
levelezést kezdett élete eszményével, a neves fővárosi moziszínésszel." /Márai Sándor/
Hú de ismerős szituáció,ismerős érzés...:D
2013. május 7., kedd
2013. május 6., hétfő
Dzsízösz
Egy sokkolò hírt kaptam az imént: Schrott Peti fogja jàtszani az Iseumban a Jézus Krisztus Szupersztár főszerepét.Reakciòm a következő mòdon változott:Bakker.->Azta.Ez durva.->Hogy mi??!->Nincs bent Tomi,nem akarom megnézni.Nélküle nem lenne az igazi.->De benne kell,hogy legyen!!!!->Szòval Schroti szìnészkedni fog.Ùr Isten,ez de király!!!->Jézus szerepébe bùjik 33évesen...-> A két szenvedèlyem: a metàl és a szìnhàz összekapcsolòdik Schroti személyében.->Azt hiszem bűn lenne ezt kihagyni.->Legyen benne a Tomi is!!!!
Ennyit a tegnapi"nem ragszkodom semmihez" elhatàrozásomròl...Xd
Minka-kísérlet
Ohooo,biokémiát legyőztem,ma kaptam meg az eredményeket.Kemény menet volt,és még vár egy szóbelis rész,annak is mennie kell! De ami a legdurvább,hogy napok óta biokémia témájú (angol!!!) szakszövegeket olvasgatok,fordítok...önszorgalomból...asszem' meghibásodott a rendszerem.:D
De mostanában -nem tagadom- sokkal jobban esik,ha a fermentációról,oxidációról,szubsztrátokról, glikolízisről hallok,olvasok,beszélek,mint akármilyen hétköznapi vagy egyszerűbb témáról.
A mai naptól számítva pontosan 3 hónap múlva lesz eredménye annak a kísérletnek,ami tulajdonképpen az én elszólásomnak köszönhető. XD
Végre valami érdekes dolgot teszünk.Szépen kidolgoztuk,sok infót összeszedtünk hozzá,beindítottuk,most már csak várni kell...remélem sikerül a kísérlet,arra igazán büszke lennék.:)
De mostanában -nem tagadom- sokkal jobban esik,ha a fermentációról,oxidációról,szubsztrátokról, glikolízisről hallok,olvasok,beszélek,mint akármilyen hétköznapi vagy egyszerűbb témáról.
A mai naptól számítva pontosan 3 hónap múlva lesz eredménye annak a kísérletnek,ami tulajdonképpen az én elszólásomnak köszönhető. XD
Végre valami érdekes dolgot teszünk.Szépen kidolgoztuk,sok infót összeszedtünk hozzá,beindítottuk,most már csak várni kell...remélem sikerül a kísérlet,arra igazán büszke lennék.:)
2013. május 5., vasárnap
Reggel
Az előbb keltem,de kicsit meg vagyok zuhanva a tegnap esti dolgok miatt,így kegyetlen gondolatok kezdtek motoszkálni a fejemben,de megszólalt az ébresztőm,ami szerintem az általam ismert dalok közül a legpozitívabb mondanivalójú finn alkotás: The Rasmus-Somewhere.
A ma reggelem kulcsmondatai:
"I thought I loved it,but my heart can't take it no more."
"For too long I've been the same,time to explore."
"Don't try to reach,I've gone somewhere."
" I"m sick and tired,and I just can't wait no more,I know it's gonna change."
Mindig megment,mindig helyrehoz.De nem csak ez,hanem leginkább az,hogy vannak nekem igaz barátaim. A tegnap semmit sem ért volna Réka és Gábor nélkül.
Lecseréltem a csengőhangom valami átmenetire,és úgy döntöttem, nem veszem a szívemre a tegnap történteket,mondottakat,hallottakat, stb.stb. Csak nevetni kell rajta és elfelejteni,és mással foglalkozni. Új célt kell találnom,valami valósat,valami izgalmasat...élvezni ezt a várost,míg itt vagyok,de nem ragaszkodni semmihez annyira,mint eddig tettem: sem Budapesthez,sem a Madách Színházhoz,sem Schrotihoz,sem ....,sem senkihez és semmihez. Még mindig azt vallom,hogy nekem nem ezen a helyen lesz dolgom,én itt,a jelenben csak nyaralok,élvezem a pozitívumait a kornak,a helynek, de az igazán nagy feladatom valahol máshol vár...
A ma reggelem kulcsmondatai:
"I thought I loved it,but my heart can't take it no more."
"For too long I've been the same,time to explore."
"Don't try to reach,I've gone somewhere."
" I"m sick and tired,and I just can't wait no more,I know it's gonna change."
Mindig megment,mindig helyrehoz.De nem csak ez,hanem leginkább az,hogy vannak nekem igaz barátaim. A tegnap semmit sem ért volna Réka és Gábor nélkül.
Lecseréltem a csengőhangom valami átmenetire,és úgy döntöttem, nem veszem a szívemre a tegnap történteket,mondottakat,hallottakat, stb.stb. Csak nevetni kell rajta és elfelejteni,és mással foglalkozni. Új célt kell találnom,valami valósat,valami izgalmasat...élvezni ezt a várost,míg itt vagyok,de nem ragaszkodni semmihez annyira,mint eddig tettem: sem Budapesthez,sem a Madách Színházhoz,sem Schrotihoz,sem ....,sem senkihez és semmihez. Még mindig azt vallom,hogy nekem nem ezen a helyen lesz dolgom,én itt,a jelenben csak nyaralok,élvezem a pozitívumait a kornak,a helynek, de az igazán nagy feladatom valahol máshol vár...
Színházak éjszakája 2. felvonás
Hát ez...nem sikerült most a Madáchnak.Mi a Madách Medley-s programot néztük meg,ami olykor inkább katasztrófa volt,mint élmény.A tavalyi szintet rendesen alulmúlta a produkció.Elsőként egy kórus előadásában hallhattunk összemixelve( szép magyaros kifejezéssel)a színdarabokból. Ez még okés,egyszer meg lehet hallgatni,de nem különösebben élvezetes produkció.Aztán Tihanyi Ákossal elkezdte a közönség megtanulni a Mary Poppinsból a szuperfenofrenetikomaxikapitális- koreográfiát,ami aranyos volt,kedves dolog,talán a legszínesebb esemény is,de szerintem túl sokáig húzták a dolgot. A harmadik részben pop dalokat hallhattunk a Madách művészeinek előadásában. Ezt a szekciót Serbán Ati és Gallusz Niki mentette meg.A többi produkció esetében szerintem nem volt jó a dal,vagy az előadó kiválasztása.
Vicces volt,amikor Csonka András meglepetésvendégként megjelent a színen,és előadta a Ding-dong című dalát,de nekem ez nem illik bele a Madáchról alkotott képbe. Utána Mahó Andit kellett meghallgatni,akinek a hangja sajnos átlépi a fájdalomküszöbömet.Ilyenkor nehéz nyugton ülni,legszívesebben kimentem volna.Ehelyett olyan gondolatok keringtek a fejemben,mint: "Ezt vajon tényleg nem hallják az emberek,a közönség,a művészek,a Madáchosok ,hogy mennyire rossz?" Sokkal jobb hangú énekesek vannak,akik helyt tudnának állni a színházban.Miért kell ezt hallgatnunk? Amúgy figyeltem a közönség reakcióját,és ugyanezt olvastam le az arckifejezésekből,testbeszédből. Ezután Puskás Peti dalolászott bájosan, az ő hangja egyedi,szép,szóval meg lehetett hallgatni,csak a dalra én nem tudtam ráhangolódni. Láthattunk egy közös produkciót Polyák Lillától és Homonnay Zsolttól, akikről köztudott,hogy jók.Együtt is és külön is,de ez a dalválasztás melléfogás volt szerintem. Egy magyarba átültetett szöveget énekeltek,azt hiszem Eros Ramazotti valamelyik számát,de mint gyakran előfordul a fordításoknál,a szöveg túlságosan tömör volt...ezután láthattuk Gallusz Nikit,egyedül az ő általa előadott dalt nem ismertem,de elragadó volt,nagyszerű és szép.Élveztem. Örülök,hogy énekelt,és emelte az est színvonalát,s ugyanígy vélekedem Serbán Attiláról. Maroon5-tól énekelte el a This love című dalt. Annak ellenére,hogy a Maroon5-t nem szívesen hallgatom,élveztem a dalt! Serbi hangjával még a sósav is vattacukorrá lesz...ráadásul a kisugárzása is olyan,ami felkelti az ember figyelmét.
Aztán jött újra Polyák Lilla az eurovíziós dalával,amiről szintén megvan a véleményem...ez amolyan elektronikus zene,és ő beleadott mindent,de valamiért nem érzem azt,hogy passzolna a művésznőhöz.Színtelen volt az egész. Végül egy gyönyörű koreográfiát láthattunk,hasonlóan szép zenére...sajnos csak ez az utolsó néhány perc idézte a tavalyi műsor igényességét,összehangoltságát,emelkedett hangulatát.
Vicces volt,amikor Csonka András meglepetésvendégként megjelent a színen,és előadta a Ding-dong című dalát,de nekem ez nem illik bele a Madáchról alkotott képbe. Utána Mahó Andit kellett meghallgatni,akinek a hangja sajnos átlépi a fájdalomküszöbömet.Ilyenkor nehéz nyugton ülni,legszívesebben kimentem volna.Ehelyett olyan gondolatok keringtek a fejemben,mint: "Ezt vajon tényleg nem hallják az emberek,a közönség,a művészek,a Madáchosok ,hogy mennyire rossz?" Sokkal jobb hangú énekesek vannak,akik helyt tudnának állni a színházban.Miért kell ezt hallgatnunk? Amúgy figyeltem a közönség reakcióját,és ugyanezt olvastam le az arckifejezésekből,testbeszédből. Ezután Puskás Peti dalolászott bájosan, az ő hangja egyedi,szép,szóval meg lehetett hallgatni,csak a dalra én nem tudtam ráhangolódni. Láthattunk egy közös produkciót Polyák Lillától és Homonnay Zsolttól, akikről köztudott,hogy jók.Együtt is és külön is,de ez a dalválasztás melléfogás volt szerintem. Egy magyarba átültetett szöveget énekeltek,azt hiszem Eros Ramazotti valamelyik számát,de mint gyakran előfordul a fordításoknál,a szöveg túlságosan tömör volt...ezután láthattuk Gallusz Nikit,egyedül az ő általa előadott dalt nem ismertem,de elragadó volt,nagyszerű és szép.Élveztem. Örülök,hogy énekelt,és emelte az est színvonalát,s ugyanígy vélekedem Serbán Attiláról. Maroon5-tól énekelte el a This love című dalt. Annak ellenére,hogy a Maroon5-t nem szívesen hallgatom,élveztem a dalt! Serbi hangjával még a sósav is vattacukorrá lesz...ráadásul a kisugárzása is olyan,ami felkelti az ember figyelmét.
Aztán jött újra Polyák Lilla az eurovíziós dalával,amiről szintén megvan a véleményem...ez amolyan elektronikus zene,és ő beleadott mindent,de valamiért nem érzem azt,hogy passzolna a művésznőhöz.Színtelen volt az egész. Végül egy gyönyörű koreográfiát láthattunk,hasonlóan szép zenére...sajnos csak ez az utolsó néhány perc idézte a tavalyi műsor igényességét,összehangoltságát,emelkedett hangulatát.
2013. május 4., szombat
Színházak éjszakája 1. felvonás
Felutaztam Pestre,egész nap úgy vártam az estét,most meg igazából az se hatna meg,ha néhány filmmel ütném el az időt...ááá. Normális vagyok? Nem vagyok normális.Elment a kedvem minden társas érintkezéstől.
2013. május 3., péntek
sikerek,kudarcok,tervek
Na végre,újra mosolygós kedvemben vagyok! Hétfőt leszámítva nem igazán volt állandó jókedvem az utóbbi két hétben. Nem tudom,hogy miért. De most,hogy visszatekintek,nem is volt olyan vészes. Nagyon örülök most a fejemnek,mert melóhelyen ötletelgettem picit,és hál'Istennek remekül fogadták,és pozitív kimenetele is lett,illetve várható a dolgoknak. Szuper érzés,ha figyelnek az emberre,és meghallgatják,és segítségére lehetünk másoknak.
Mégsem az igazi.Rettentően ingerszegény,és tudom,hogy folyton ezt hajtogatom,de akkor is a tudásvágy hajt engem, a mozgalmasság szerelmese vagyok,szeretek játszani a tűzzel,és ha megégek,az sem érdekel... csak történjék valami. Drasztikus változtatásokat kell eszközölnöm.Sürgősen. Lehet olyan lépést kell megtennem,amitől elképesztően félek,ami tulajdonképpen kiszámíthatatlan következményekkel jár...kicsit talán megtör,tönkretesz,vagy éppen mást hoz ki belőlem...kicsit el kéne tűnnöm ebből a világból,valahol újként,tiszta lappal kezdeni. Nem mintha itt problémám adódna,csak egyszerűen lapos.
Mégsem az igazi.Rettentően ingerszegény,és tudom,hogy folyton ezt hajtogatom,de akkor is a tudásvágy hajt engem, a mozgalmasság szerelmese vagyok,szeretek játszani a tűzzel,és ha megégek,az sem érdekel... csak történjék valami. Drasztikus változtatásokat kell eszközölnöm.Sürgősen. Lehet olyan lépést kell megtennem,amitől elképesztően félek,ami tulajdonképpen kiszámíthatatlan következményekkel jár...kicsit talán megtör,tönkretesz,vagy éppen mást hoz ki belőlem...kicsit el kéne tűnnöm ebből a világból,valahol újként,tiszta lappal kezdeni. Nem mintha itt problémám adódna,csak egyszerűen lapos.
2013. május 2., csütörtök
Rocker
2013. április 29., hétfő
Óóóóó:D:D:D
Még egy bejegyzés,csak nehogy azt higgyétek,hogy osztogatós hangulatomban nem vagyok képes vidám lenni! :D
Pedig van miért boldognak lennem!
Örökbe fogadtunk egy blökit egy kutyatelepről. És most én tényleg szerelmes vagyok.Hát ilyen ebecskét én még nem láttam,annyira nagyszerű. Annyira egymásra vagyunk hangolódva...Jankának neveztem el,mert ránéztem,és úgy éreztem,ez illik hozzá. Nekem ez a név amolyan művészethez közel álló, szépirodalmi név.Fiatalos,mégis nemes,lendületes. Jankám 8 hónapos, labrador és valami keverék. Világosbarna-vöröses a bundája,gyakorlatilag olyan,mint egy róka,még termetre is. Órákon át tudnék zengeni róla,arról,hogy micsoda bájos és kecses,milyen kajla és furfangos,lökött,dinka,édes,harapós,ugrálós,kíváncsi,ásós,pakolós,rohangálós.Imádom. Amikor nagy a hőség,sokat alszik,és úgy szeret a legjobban pihenni,ha hozzám bújhat. Bármit tesz,akármekkora hülyeség is legyen,nem tudom nem szeretni. Amikor tehetem,vele vagyok, állandóan hív,keres,s ugyanígy én is. Megszelídítettem egy rókát,és most már csak Ő létezik nekem,senki más.:)
Még egy kedves dolgot megemlítenék...éppen az irodában rendkívül érdekfeszítő és tudományos munkát végeztem egy kockás füzetben egy vonalzóval és egy ceruzával,amikor is kaptam Facebookon egy üzenetet a mai nap kedves szülinaposától,Schrotitól. Már tegnap este elküldtem a köszöntést,mert napközben nem tudok netelni,max telefonon,de én nem értem be holmi egyszerű "Boldog szülinapot! kijelentéssel,komolyabb technológia kellett az ötletemhez.:D:D:D:D
Emberek,Péter eszméletlenül kedves! Szerintem aki nem tapasztalja,el se tudja képzelni mennyire. Engem annyira feldobott a vele folytatott beszélgetés,hogy belegondoltam,tán én még boldogabb is voltam,mint a szülinapos.:D A legszívmelengetőbb dolog a sok közül pedig az,hogy Günthert becsben tartja.Úgy szeretem a jó embereket!:)
Isten éltessen kedves Schroti a 33. születésnapodon,maradj mindig ilyen nagyszerű,pont amilyen vagy!:)
Pedig van miért boldognak lennem!
Örökbe fogadtunk egy blökit egy kutyatelepről. És most én tényleg szerelmes vagyok.Hát ilyen ebecskét én még nem láttam,annyira nagyszerű. Annyira egymásra vagyunk hangolódva...Jankának neveztem el,mert ránéztem,és úgy éreztem,ez illik hozzá. Nekem ez a név amolyan művészethez közel álló, szépirodalmi név.Fiatalos,mégis nemes,lendületes. Jankám 8 hónapos, labrador és valami keverék. Világosbarna-vöröses a bundája,gyakorlatilag olyan,mint egy róka,még termetre is. Órákon át tudnék zengeni róla,arról,hogy micsoda bájos és kecses,milyen kajla és furfangos,lökött,dinka,édes,harapós,ugrálós,kíváncsi,ásós,pakolós,rohangálós.Imádom. Amikor nagy a hőség,sokat alszik,és úgy szeret a legjobban pihenni,ha hozzám bújhat. Bármit tesz,akármekkora hülyeség is legyen,nem tudom nem szeretni. Amikor tehetem,vele vagyok, állandóan hív,keres,s ugyanígy én is. Megszelídítettem egy rókát,és most már csak Ő létezik nekem,senki más.:)
Még egy kedves dolgot megemlítenék...éppen az irodában rendkívül érdekfeszítő és tudományos munkát végeztem egy kockás füzetben egy vonalzóval és egy ceruzával,amikor is kaptam Facebookon egy üzenetet a mai nap kedves szülinaposától,Schrotitól. Már tegnap este elküldtem a köszöntést,mert napközben nem tudok netelni,max telefonon,de én nem értem be holmi egyszerű "Boldog szülinapot! kijelentéssel,komolyabb technológia kellett az ötletemhez.:D:D:D:D
Emberek,Péter eszméletlenül kedves! Szerintem aki nem tapasztalja,el se tudja képzelni mennyire. Engem annyira feldobott a vele folytatott beszélgetés,hogy belegondoltam,tán én még boldogabb is voltam,mint a szülinapos.:D A legszívmelengetőbb dolog a sok közül pedig az,hogy Günthert becsben tartja.Úgy szeretem a jó embereket!:)
Isten éltessen kedves Schroti a 33. születésnapodon,maradj mindig ilyen nagyszerű,pont amilyen vagy!:)
Ooooo
-Én,én... annyira, de annyira szerelmes vagyok!- mondta a májusi cserebogár,amikor beleharapott egy Convallaria majalisba és megdöglött.
Szóval ilyen hangulatban vagyok,valamennyire csak-csak érezhető a felső eszmefuttatásból... Szép estét mindenkinek! Kitalálták,hogy holnap reggel 6-ra menjünk be cukorrépát ültetni az üvegházakba,mert akkor nem kukulunk meg a melegben...ó mamám,hát mi a jó istennek kell 2 óra az ültetéshez?Mondjuk az a tempó,amit képviselnek,az az ember legerősebb munkakedvét,tettvágyát is elöli.Hát miért kell négyzetméterenként leülni,inni,enni és pihenni? Sosem fogom megérteni,hogy miért jobb egy munkát a végtelenségig elhúzni...komolyan mondom,legszívesebben bezárnám az összes láblógatót valahova főnököstül( nekünk 3 van ám!),aztán fél óra alatt megcsinálnám egyedül az egészet.Ingyen és bérmentve.Hogy belém ne köthessenek. És mi a francért nem jó nekik 8-10-ig? Rohadtul ki lehet bírni azt a néhány plusz fokot...nem erre szerződtem,na. Ja meg kezdenek kijönni a tipikus hülyeségei a melóhelynek: mindenki szid mindenkit,a másik persze irigy,az egyik sokallja a melót,a másik kevesli a fizetést,gyanúsítgatás van,de színt nem vall az illető,hülye főnök,ne dolgozzunk neki,nehogy több melót adjon,mindegy,hogy ott marad a gyom,ó mit nekünk precizitás,ha tönkremegy a kísérlet,nem a beosztott problémája.
Ez nagyon bosszantó.Széthúzás,a másik ellen áskálódás...ez a magyar valóság. Ha nekem ilyen beosztottjaim lennének...akkor nem lennének.
Némán tűröm,végül is elvagyok,meg inkább meg sem szólalok.Csak egy fal vagyok,aki hallgat,különösebben nincs is kedvem hozzászólni a beszélgetésekhez. Meg ha közölnék is valamit,az nagyon őszinte és fájdalmas lenne nekik.Inkább magamban tartom. Egyébként sem érdekelnek a "hatalmi" és családi viszonyok,a halálhírek,a betegségek,meg az sem,hogy kinek mekkora a fizetése,ki kinek a rokona és mennyire utálja. Ez a hely,az egész közösség olyan,mint egy elcseszett,elszigetelt rezervátum,egy beltenyészet...és nem látnak tovább annál a nyamvadt üvegfalnál... csak befele látnak,egymást marják,tépik, cibálják, meg néha szeretik is.
Remélem a nagyfőnököm kiment innen,mert kezdek besokallni..sok őrült nő.Mondom úgy,hogy én is az vagyok.
Szóval ilyen hangulatban vagyok,valamennyire csak-csak érezhető a felső eszmefuttatásból... Szép estét mindenkinek! Kitalálták,hogy holnap reggel 6-ra menjünk be cukorrépát ültetni az üvegházakba,mert akkor nem kukulunk meg a melegben...ó mamám,hát mi a jó istennek kell 2 óra az ültetéshez?Mondjuk az a tempó,amit képviselnek,az az ember legerősebb munkakedvét,tettvágyát is elöli.Hát miért kell négyzetméterenként leülni,inni,enni és pihenni? Sosem fogom megérteni,hogy miért jobb egy munkát a végtelenségig elhúzni...komolyan mondom,legszívesebben bezárnám az összes láblógatót valahova főnököstül( nekünk 3 van ám!),aztán fél óra alatt megcsinálnám egyedül az egészet.Ingyen és bérmentve.Hogy belém ne köthessenek. És mi a francért nem jó nekik 8-10-ig? Rohadtul ki lehet bírni azt a néhány plusz fokot...nem erre szerződtem,na. Ja meg kezdenek kijönni a tipikus hülyeségei a melóhelynek: mindenki szid mindenkit,a másik persze irigy,az egyik sokallja a melót,a másik kevesli a fizetést,gyanúsítgatás van,de színt nem vall az illető,hülye főnök,ne dolgozzunk neki,nehogy több melót adjon,mindegy,hogy ott marad a gyom,ó mit nekünk precizitás,ha tönkremegy a kísérlet,nem a beosztott problémája.
Ez nagyon bosszantó.Széthúzás,a másik ellen áskálódás...ez a magyar valóság. Ha nekem ilyen beosztottjaim lennének...akkor nem lennének.
Némán tűröm,végül is elvagyok,meg inkább meg sem szólalok.Csak egy fal vagyok,aki hallgat,különösebben nincs is kedvem hozzászólni a beszélgetésekhez. Meg ha közölnék is valamit,az nagyon őszinte és fájdalmas lenne nekik.Inkább magamban tartom. Egyébként sem érdekelnek a "hatalmi" és családi viszonyok,a halálhírek,a betegségek,meg az sem,hogy kinek mekkora a fizetése,ki kinek a rokona és mennyire utálja. Ez a hely,az egész közösség olyan,mint egy elcseszett,elszigetelt rezervátum,egy beltenyészet...és nem látnak tovább annál a nyamvadt üvegfalnál... csak befele látnak,egymást marják,tépik, cibálják, meg néha szeretik is.
Remélem a nagyfőnököm kiment innen,mert kezdek besokallni..sok őrült nő.Mondom úgy,hogy én is az vagyok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)