A 4-es metró és a szürke sok-sok árnyalata

Pénteken mi is végigjártuk a metrót egy kis csapattal.Rövidített túrát tettünk kényelmi okokból és időhiányból kifolyólag,ami a Rákóczi tértől a Bikás parkig tartott.

Nagyon érdekes volt az út, a föld mélye felé haladva az óriási betontömegben úgy éreztem magam, mintha valami múzeumban lennék. Hűvös volt, minden fényes, irreálisan sok szabad tér és szédítő mélység várt ránk a Rákóczi tér alatt.

A felszínen is elidőztünk egy kicsit, engem nem igazán győzött meg. Unalmas szürke és túl szögletes.  Nem értem, hogy miért kell erőltetni ezt a látszóbeton megoldást. Már ha nevezhetjük megoldásnak.

Tulajdonképpen olyan, mintha nem lenne befejezve az építmény. Az oké, hogy a terveken jól néz ki, de sajnos a valóság a mérnökök elképzeléseit a legtöbbször nem a megálmodott módon adja vissza.
Felmerül bennem a kérdés:  miért nem kértek meg mondjuk pár művészt, hogy díszítsék azt a sok sima, nagy felületet néhány szép, vagy legalább elgondolkodtató művészeti alkotással? De akár porcelán békák is lehetnének ott, csak ne lenne üres...

Mondjuk nagy esély van arra, hogy a graffitisek birtokukba veszik a felületeket és tele lesz keveseket érintő, laikusnak akár megfejthetetlen, önkifejezést elősegítő alkotásokkal.

A Rákóczi téri metróegyébként ijesztően mélyen van, és mindemellett fantasztikus látványt nyújt. Sajnos az ott készített képeim nem sikerültek, így nem illusztrálom.

A Kálvin téri megálló stílusa szimpatikus volt. Egy repülőtéri terminálra emlékeztetett, és ennek a megállónak talán jól is állt a szürkeség.

Ami jobban érdekelt, az a Fővám tér volt. Kíváncsian ámultam, hogy milyen megállót élvezhetnek a Corvinusosok (és talán majd szeptembertől én is) nap mint nap. Monumentális, modern és nagyszerű. Továbbgondoltam a betongerendák funkcióját: elképzeltem, milyen érdekes lenne rajtuk divatbemutatókat tartani!

A Szent Gellért téren hasonló betongerendákat, és rozsdaszínű burkolatot láthattunk, mint a Fővámon, de a metrókocsiból kilépve engem sokkolt a látvány. A falakat tarkabarka mozaik díszítette. Nem tetszett, bár meg kell jegyeznem, élőben elviselhetőbb a látvány, mint képen. A mozaikos díszítés sosem tetszett, bárhol is láttam ilyet a fővárosban. A 60-as, 70-es évek képi világát idézi számomra, tehát véleményem szerint ez idejétmúlt, és ezen megálló színösszeállítása hosszú távon még nyomasztó is lehet.

Ellenben a felszínt nagyon szépen megépítették. A metrólejáró stílusa alkalmazkodik a már ott lévő épületekhez, nem lóg ki, nem állít éles ellentétet új és régi között. Szakszerűen kifejezve: illeszkedik a tájba. Az más kérdés, hogy mekkora környezeti kárt okozott ezen megálló megépítése. Erre most nem térnék ki.




Tovább utaztunk egy törzshelyemre, a Móricz Zsigmond körtérre. Ugyebár,mint azt korábban is említettem, azért halasztottam a szakdolgozatom, hogy a 4-essel ide utazva vehessem át. :D

Boldoggá tett, hogy végre vidám és viszonylag sok színt alkalmaztak. Mondjuk a motívumon nem gondolkodtak túl sokat, csak színes téglalapokat pakoltak egymás fölé, mégis felüdülés volt a látvány a sok szürkeség és egyhangúság után. Talán a Kertészeti Egyetem közelsége és korábbi közszemlére tett munkái miatt titokban abban reménykedtem, hogy a természetre, a növényekre is találhatunk utalást a megálló dizájnjában.

A rendkívül közeli Újbudát is bevettük. Letisztult,modern, egyszerű stílus. Nekem nagyon tetszett. Nekem a bevásárlóközpontok hangulatát idézte a megálló.

Végül elérkeztünk a Bikás parkba,amit holnap folytatok....:D:D:D:D